Császár vs. természetes szülés

Szeretném a témában kifejteni a véleményemet, mert érintett vagyok.

Röviden csak annyi, hogy a császármetszés is szülés, az egyik legkomolyabb hasi műtét, amit nem altatásban végeznek. (Ha jól emlékszem 7 réteget vágnak át, mielőtt a babát ki tudják emelni). Aztán 10-12 órával már talpra is állítják az embernek a lányát, hogy lefürdessék. Jobb esetben nem történik semmiféle baj a műtét után.

Amit én nem kerültem el, és csak napokkal / hetekkel derült fény arra, hogy miért fáj iszonyúan szülés után a tarkóm és a fejem egyszerre. Kiderült, hogy egy nem ritka komplikáció ért, és kb. nincs semmit sem tudtunk ellene tenni, csak várni, hogy önmagától elmúljon.

Szóval a császár nem a könnyebbik út, mégha ez van a köztudatban. Minden császáros / nem császáros anyuka egy hős, mert sokmident át kellett vészelniük, míg anyukák lettek.

Aztán jön a következő lépése ennek a témakörnek: anyatejes vs. tápszeres baba…. 🤯

Hát itt is hasonló az álláspontom: az, hogy tápszeres a baba, még nem jelenti azt, hogy a világ összedől. Persze ha mindent megtettünk annak érdekében, hogy ne legyen az, akkor tiszta lehet a lelkiismeretünk. De néhány esetben vannk olyan helyzetek, ahol tápszerekhkez kell nyúlni (pl. orvosi beavatkozások, gyógyszeres kezelések.)

A császáros anyukákat meg kíméljük meg a felesleges beszólásoktól, nem biztos, hogy abban az állapotban a megjegyzéseinkre kíváncsiak. Ez pl. jó cikk, ezen az oldalon sok érdekes dolgokról olvashatunk.

A császáros anyuka társaimnak meg azt szeretném üzenni, hogy mi is küzdöttünk, nekünk is fájt, mi is szenvedtünk.